Még javában zajlik a labdarúgó világbajnokság, de már ismételten szembesülhettünk azzal a sokat szidott labdarúgó alaptörvénnyel, hogy "csak az a gól, amit a játékvezető megad". 

Rendben, elfogadom, hogy a "játékvezető a pálya tartozéka", "Ő is csak ember", de van egy határ, ami már nem tévedésnek minősül, hanem alkalmatlanságnak, vagy rossz esetben korrupciónak, csalásnak...

Mit nézhet el a bíró "legálisan", hol van az a pont, hol van az a bakihatár, amire végre a FIFA is megmozdul?

Bármit? Tényleg BÁRMIT, amit a bíró megítél (vagy nem ítél meg) el kell fogadni? Fellebezésnek helye nincs? Még akkor is, ha olyan egyértelmű a tévedés, mint legutóbb Lampard góljánál? Bármit "félre" lehet nézni?

(Megjegyezem Lampard gólja a világbajnokság gólja volt. Az 1982-es Eder (brazil) bombagól óta rajongok a felsőkapufás gólokért. Gyermekkoromban, aki ilyen gólt lőtt a grundon, számíthatott rá, hogy számtalan meghívásnak kell eleget tennie a foci utáni málnaszörp ivászatnál. Sőt, aki ilyen gólt lőtt a serdülőben, azt az edző tutira nevezte a következő meccsre, még akkor is, ha a gólján kívül csak a saját lábára tudott csomót kötni a suta cseleivel. Miért? Mert az edző tudta, hogy aki ilyen gólra képes, abban jóval több van, mint a csetlés-botlás és... "hátha a Piripócs serdülő ellen robban a fiú").  

A mai labdarúgás átalakult, teljesen más lett, mint amikor a szabályokat megalkották. Felgyorsult, erőteljesebb, jóval taktikusabb és jóval kevesebb benne az igazi, nagybetűs FOCI. Az utolsó igazi FOCIT játszó csapatok szerintem az 1982-es brazil (Zico, Socrates dr.), az 1984-es francia (Platini, Tigana, Giresse) és az 1988-as AC MILAN (Van Basten, Gullit, Rijkaard) voltak. Azóta azonban a zsenik helyett milliomos gladiátorokat láthatunk immár nem a pályákon, hanem az arénákban (nomen est omen). Ok, tudom, hogy elvétve a heterózishatás kihoz egy-egy zsenit most is (Gascoigne, Cantona, Maradona, Messi), de jóval kevesebbett mint egykoron.     

Eza blog viszont nem a múlt fociját akarja visszasírni, csak azért e kitekintű, mert a régi bakik nem olyanok voltak, mint most. A mérkőzések lassabbak voltak, ami miatt a játékvezetők jobban, könnyebben odaértek a helyszínre és ezáltal jóval kevesebb volt a kapitális hiba. Az egyik legemlékezetesebb baki az az 1966-os angol "gól", amely Anglia eddigi egyetlen vb-címét eredményezte.  

Aztán 1978-ban, ahol ahol a házigazda Argentinoknak a második csoportkör végére  igencsak "rezgett a léc", hogy bejutnak-e egyáltalán a fináléba. A brazilok ugyanis 3:1-re megverték a lengyeleket és ezzel az argentinoknak legalább négy góllal kell verniük Perut, hogy bejussanak a döntőbe. Nem is bíztak semmit a véletlenre és 6:0-ra legyőzték Perut. (Az a Peru, nem a mostani Peru volt, 4:1-re verték Iránt, 3:1-re Skóciát és gólnélküli döntetlent játszottak a később döntős hollandokkal!)

Nevetséges mérkőzés volt, a peruiak feltünően kerülték a labdát és semmi ellenállást nem mutattak. A brazilok hiába fellebbeztek a FIFA még csak vizsgálatot sem rendelt el. Érdekes módon 1998-ban az El Commercial nevű perui napilap állításai szerint az akkori argentin katonai vezetés 50 millió dollárral „támogatta" a perui kormányt, s emellé, mintegy bónuszként, 35 tonna gabonát is küldtek Perunak.

Az 1982-es spanyolországi világbajnokságon olyan helyzet állt elő, hogy az NSZK-Ausztria mérkőzésen a nyugatnémeteknek 1:0-ra kellett győzniük, hogy mindkét csapat továbbjusson. A két németajkú csapat a háttérben meg is állapodott az óriási meglepetést okozó és az NSZK-t 2-1-re legyőző Algéria rovására. Az NSZK Horst Hrubesch góljával már a 11. percben megszerezte a vezetést és azzal azzal a meccs véget is ért. A nézők a 30. perc táján fogták fel, hogy átverték őket, ezután a mérkőzés a közönség füttykoncertje közepette zajlott. Algériai hivatalos tiltakozását a FIFA figyelemre sem méltatta.
„Csak hallgatólagos megegyezés volt a két csapat között. Mindkét fél tudta, hogy az 1:0 kölcsönösen jó eredmény. És ehhez tartottuk magunkat a pályán" - írta utóbb Anpfiff című önéletrajzi könyvében Harald Schumacher, az NSZK kapusa. A mérkőzés másnapján a bécsi Kurier üresen hagyta a sportrovatát, s a fehér oldalon csak egyetlen mondat szerepelt: „Annyira szégyelljük magunkat, hogy képtelenek vagyunk tudósítani erről a gyalázatos meccsről."

1986-ban Maradona vezérletével (1978 után) ismét világbajnokok lettek az argentinok. Maradona szinte vitte a csapatot a hátán, góljai és gólpasszai révén vidáman gyalogoltak a döntőbe. Mi semleges nézők talán elnézzük neki, de az angolok a mai napig sem bocsátották meg "kezes" gólját, amit az Isteni Diego szerényen csak annyival kommentált, hogy "Ha kéz volt, akkor Isten keze volt". Isten keze vagy Maradona keze ugyanaz, vallják az argentinok, akik ma is ugyanúgy istenítik Diego Maradonát, mint fénykorában. A mérkőzés 51. percében Maradona góljával vezetést szereztek az argentinok, azt a tényt, hogy ezt nem fejjel, hanem kézzel érte el mindenki látta, kivéve a tunéziai Ali Bennaceur játékvezetőt.

Az argentin zseni hamar kiengesztelte a szurkolókat, mert három perccel kezezéses gólja után meglőtte minden idők legnagyobb gólját, amit a XX. század góljának választottak.

A 2002-es Japán és Dél Korea rendezésében megtartott világbajnokságot a bírói bakik szempontjából minden idők legsportszerűtlenebb világbajnokságának nevezték. Még Sepp Blatter a FIFA elnöke is elismerte, hogy "a játékvezetők téves ítéleteikkel valóban befolyásolták néhány mérkőzés kimenetelét." Az ecuadori Byron Morenó továbbjuttatta a házigazda koreaiakat Olaszország ellenében, amikor érvénytelenítette Tommasi szabályos gólját és a Totti elleni szabálytalanság után nem tizenegyest ítélt az olaszoknak, hanem színészkedését kiállította az olasz játékost.

A koreaiak ezután a negyeddöntőben Spanyolországot búcsúztatták úgy, az egyiptomi Gamal Ghandour játékvezető két szabályos góltól fosztotta meg a spanyolokat.

Láttunk már világbajnokságon olyat is, hogy 3 sárga lap ért egy pirosat, nem kettő, így 2002-ben Graham Poll, (aki mellesleg nem adott meg két tizenegyest az ausztráloknak), elfelejtette kiállítani Josip Simunicot, miután felmutatta neki a második sárgát. Simunic végül újabb szabálytalankodása után megkapta harmadik sárga lapját is és ezzel végre a pirosat is. „Nem fogok mentegetőzni, ez bizony óriási hiba volt. Őszintén sajnálom a történteket" - nyilatkozta a 42 esztendős Poll, aki egyúttal bejelentette, hogy már csak az angol bajnokságban kíván mérkőzéseket vezetni.

Megérkeztünk 2010-hez és bár még nem fejeződött be a világbajnokság, de már kettő kapitális bírói bakival találkozhattunk. Ez egyik a már említett Frank Lampard gól, amit a a németeknek lőtt és ezáltal az angolok percek alatt egyenlítettek (volna) 2-2-re.Aki focizott valaha tudja, hogy 2-0-ról pár perc alatt feljönni 2-2-re olyan mérhetetlen "önbizalom bombát" jelent, hogy "legény a talpán" az a csapat, amelyik képes egy ilyen "megszaladt gőzmozdonyt" megfékezni. Ellenkező előjellel, de ugyanilyen hatása van annak, ha nem adják meg az egyenlítő szabályos gólunkat. Megis lett az eredménye ... 1-4 lett a vége.

Lelki aspektusból hasonlóakat élhettek át az argentinok lesgóljáig fölényben játszó  mexikóiak is, de Carlos Tévez lesgólja végleg összetörte a mexikóiak hitét. "Először azt hittem, hogy Rosetti nem adta meg a gólt, de aztán láttam, hogy nem int semmit és elkeztem ünnepelni, boldog voltam. Tudom, hogy les volt és azt is, hogy önző dolog, de ha megadják, az nekem és a csapatomnak megfelel" - mondta Tevez. ... 1-3 lett.

Nem csak világbajnokságokon találkozunk katasztrófális játékvezetéssel, emlékezzünk csak legutóbb Henry kezezésére az írek elleni pótselejtezőn, ahol Henry saját maga ismerte el, hogy "Tudom, mit akarnak kérdezni, és nem fogok hazudni: kéz volt. A labda érintette a kezemet, és én folytattam a játékot. A bíró nem sípolt, és gól lett. Természetesen jobban szerettem volna, ha másképp történik, de nem én vagyok a bíró. Ezzel együtt nem gondolom, hogy nem érdemeltük meg a kijutást"

Még a zsenik is "kézitek" néhányszor így például Raul (Real Madrid) a Leeds ellen 2001-ben, vagy éppen Messi (Barcelona) 2007-ben az Espanyol ellen.

Aguero (Atletico Madrid) 2006-ban olyan pofátlanul ütötte be kézzel a labdát a Recreativo kapujába, amit a Nagy László kézilabdázónk is megirigyelhette volna.

2008 szeptember 20-án a Reading a Watford otthonába látogatott. A találkozó játékvezetője megadott egy gólt a vendégeknek, azonban az sosem haladt át a gólvonalon. A hazai játékosok kérdőre vonták a fiatal bírót, aki kikérte az asszisztens véleményét. Az asszisztens jól látta az esetet, a labda valóban áthaladt az alapvonalon, de a kapu mellett.

1970-ben a Chelsea a Sir Bobby Robson vezette Ipswich ellen meccselt, amikor Alan Hudson a Kékek játékosa a hálótartó vasat trafálta telibe kívülről. Még az Ipswich kapusa is kirúgáshoz készülődött, de Roy Capey játékvezető a kezdőkörre mutatott, jelezve, hogy megadta a találatot.

1971 áprilisában a Leeds United harcban volt a bajnoki címért, de egy "lesgól" miatt döntetlent játszott a West Bromwich Albionnal. A Leeds a szezon végén egy ponttal maradt le a bajnoki címről.

Mi lehet a megoldás?

Az 1886-ban alapított IFAB legutóbb márciusban tanácskozott Zürichben, melynek során arról is határozott, hogy leállítja a chipes labdával folytatott kísérleteket. A következő találkozó 2011 március 4. és 6. között lesz a walesi Newportban.

A 124 éves IFABnak nyolc tagja van, amelyből négy tagot a FIFA delegál, míg a másik négy tag (voks) a labdarúgás őshazájából Angliából, Skóciából, Észak-Írországból és Walesből érkezik. A szabályok megváltoztatásához a voksok 75 százaléka, azaz HAT szavazat szükséges. Ez azt jelenti, hogy a FIFA nélkül nincs változtatás, de a FIFA akarata mellett is még legalább két britnek igennel kellene voksolnia.

Platini szerint a videóbíró "tönkretenné a futballt, mivel állandóan meg kellene állítani a játékot, minden vitatott esetnél - mondta Platini. - A labdarúgás emberi sport, és tévedni is emberi dolog. Az állandó visszajátszás egyben a hagyományos játékvezetői munkakör végét jelentené."

Platini az az ötbírós rendszert támogatja, amely valljuk be nem biztos, hogy XXI. századi megoldás.

A videóbíró kérdésében egyébként a britek is megosztottak, furamód éppen a két "kicsi", a walesi és az északír van leginkább ellene. A legutóbbi szavazáson ők szavazták le a kezdeményezést, Jonathan Ford (walesi delegált) szerint "folyamatos lenne ebben az esetben a vita, s ez nem a labdarúgás része."

Maga Blatter sem támogatja a videóbírót, szerinte "a videó nem megoldás, gyakran előfordul, hogy egy lassítást nézve tíz különböző szakértő tíz különböző véleményt fogalmaz meg. A szurkolók szeretik vitatni az eseményeket, ez a mi sportágunk emberi oldalának a része."

A FIFA és az IFAB továbbra is tanakodik, miközben egyre több sportember, sportnemzet sorsa pecsételődik meg olyan játékvezetői bakik miatt, melyek a megfelelő technikai újítások bevezetésével pillanatok alatt megszűnhetnének.